Alapvetően egy pábtól nem várható el szerintem, hogy fasza étlapja legyen, különösen akkor, hogyha olyan vetítős sörös cuccaik vannak, mint a félméteres vagy méteres sörsor, ami a kisebb asztalokon el sem fér, és a japó arcoknak objektívet kell cserélniük, hogy le tudják fotózni, de a Gábor nevű srác, aki az étlapon konyhafőnökként szerepel, messze a maximumot hozza, bőven többet mint ami egy ilyen helyen elvárható.

Mi van? Belga söröző? Vendéglátós blog? Ez érdekel, bazdmeg! -->

Furunkulus. A Nándi faterja szerint, aki mondjuk csak elmondásból tippelt, persze rosszul. Épp itt volt az ideje, hogy más is legyen Benőke farkán, ne csak xs-es piros hello kitty-s tangában pucsító igénytelen kisribancok, futószalagon. Először kajakra azt is hitte, hogy a félrehúzott bugyi dörzsölte ki a bré mellett, de rövid időn belül komolyra fordult az ügy. Épp csak annyira, hogy az arc már csak susinacóban, vagy a bőszárú terranovás lenvászon gatyeszában tudott járni, amiben amúgy szabadságon lévő nápolyi maffiózónak érezte magát, de inkább szakácsnak nézett ki, Trieste-Külsőről. De ez más tészta, maradjunk a fasznál.

A június-július elég sűrű volt a srác életében, nagyjából esélytelen lett volna felidéznie, hogy melyik Vivien vagy Betty ragaszthatta rá ezt a kórságot, az is lehet, hogy a Szabina, mer' őt konkétan meg kellett kérnie az átpartizott Palace-buli után, hajnalban, a lepattant ifjúsági szállóban, hogy zuhanyozzon le, és bár a gyilkos hónaljszag nem jelent automatikusan répagyilkos nemi bajt, de hallod, bazdmeg, aki a stiftet sem ismeri 2009-ben, arról bármi elképzelhető. Mindenesetre akkor és ott nem ellenkezett a bula, mehetett minden, ami belefért, a következményekkel kapcsolatban meg max. annyi jutott eszébe a Benőnek, hogy a faszér' csengette ki a háromötöt a cimmereztető Ádám bácsinak, meg hogy a távollétében a Faja valszeg' egy korty Jamaica Star rumot nem hagy neki. Másnap a strandon be is próbálkozott a spanjánál, hogy vagy két rugó jönne neki vissza, de miután kiderült, hogy a Faján kis fekete bogarak mászkáltak, mikor egy óra alvás után felébredt hányni meg szarni, és egyedül kellett szembeszállnia a páncélos hadosztállyal, ráadásul a lábujjközös papucsából a nagy harcban kiszakadt a kapaszkodós rész, azt' úgy kellett Ádám bácsi garázsából lopott fekete szigszalaggal megreparálni, hogy a strandig el tudjon vánszorogni, de az meg csomóban tépte ki a lábujjszőrét, emellett még puffogott is az arc, hogy nem kúrt öt hete, így visszavett.

Az utóbbi időben kajakra elhatalmasodott Bennedőkén - vágesz, helyt áll benned, kiscsillag, majd meglátod - a furcsaság, de az arc persze fosott elmenni orvoshoz, állítólag a májfoltos arcú hetvenes bőrgyógyász doktornő kíméletlen az egészségházban, még a Berda Miki mesélte, hogy amikor a jogsit csináltatta, az öreglány brét is nézett, azt' beszólt, hogy a gumin kívül még egy valamivel védekezzen fiam, sötéttel, ami úgy négy évre visszavetette a srácot a pinavadászatban. Viszont a Benő emlékezett rá, hogy a muterja kamaszkorában tejfölös pakolást kevergetett a ragyáira, meg valami uborka is rémlett, azt' már fent Pesten be is vásárolt a hozzávalókból. Tejfölt kéket vett, mert már a fedőfólia is hűsített, úgy ránézésre. Otthon meg kajakra kikeverte a tutkó mixtúrát, bár a kigyóúbi egészségügyi feldolgozását nem vágta, egyben volt csak biztos, hogy karikára nem vágja, az tiszta vasárnapi ebéd, a fasznak se' kell, hogy erre gondoljon öngyógyítás közben. Végül a négyoldalú reszelőn tolta le, amit a Faja konyhaszekrényében talált, a közepes lyukún, az általában tuti. A kész kenőccsel aztán össze-vissza brékelt, mer' eléggé nehezen maradt a kezelendő területen, az meg, hogy órákig törökülésben üljön a zuhanykabinban, amíg hat a cucc, nem volt pálya.

Így aztán pont vasárnap, mikor amúgy is Forma 1 van, azt' reklám nélkül lehet nyugiban ülni a tévé előtt vagy másfél órát, úgy ahogy volt, egy-az-egybe maga elé vette az utasellátós levesestálat - vágod, a barna-narancs csíkkal körbe' - azt' áztatta benne a brét vagy hetven körön át. Hidegnek kurva hideg volt, a végén el is zsibbadt rendesen, viszont a viszketés is rendesen elmúlt, szóval úgy tűnt, működik a házipatika. Olyannyira, hogy a cumót be is nyomatta a hűtőbe, hogy este még tol egy utókezelést, biztos ami biztos. A Faja amúgy sem volt a láthatáron, a kisfőnöke telkén kockult az egész szupport tímmel, vagy mi a fasszal, a szandálos arcokkal az irodából, még a hétfőt is kivették, csapatépítés címén.

Kivéve azt a csókát, akinek a felesége behisztizett, hogy a vasárnap éjszakát minek ott tölteni a szombat után, és erősen befenyítve hazaindult este nyolckor. Meg kivéve Faját, aki kezdte unni a sztorit úgy, hogy se tévé, se net, se térerő, azt' bekéredzkedett a visszaútra. Persze csúnyán beszoptak egy balesetet a pályán, így nagyjából éjfélre értek Pestre, Fajának a kecójánál konkrétan a mozgó autóból kellett kiugrania, mer' a kolléga egyre parásabb fejjel nyomatta, hogy siet, mer' megöli az asszony, bassza meg. Negyed óra múlva a Benő arra ébredt a kanapén, hogy a Faja vadul kapcsolgatja a csatornákat a fotelből, és kurva hangos a tévé. Az álmos kérdésére, hogy miafaszom, a civilizációra, meg a rendes zabálnivalóra kiéhezett haverja csak annyit mondott, hogy szevasz, honnan hoztad a görögöt, baszod, kibaszott jó ez a caciki, csak valami hús is kellett volna hozzá.

A Benő annyit mondott, hogy hús, az volt hozzá, bazmeg, de többet nem mert. Másnap meg elment a kerületi esztékába. Elő se' kellett vennie a faszát, csak kapott valami kenőcsöt, ami igaz, hogy ezernégy volt, de pikk-pakk helyrehozta.

UPDATE!

A zárójelentés szerint egészséges vagyok, közösségbe mehetek, állandó felügyeletem nem szükséges. Mától ömlenek a posztok, itt is, máshol is, basszátok meg!

Ja, amúgy, legközelebb táncoljon a faszom. Utálom a latint. A spanyolt is. Leginkább a kanosszát.

Itt vagyok, azt' majd meglátjátok.

np

egészen július 20-ig. Nyaraljatok, bulizzatok, csajozzatok!

Na, az van, hogy ez a fasz Kocka leokosított valami okostelefont, meg egy céges VIP-bérletet nekem egy dekoros vevőjétől, aki a baszom gigalufikat, meg óriásmolinókat tolja a Soundon, úgyhogy eltűnünk a hét további részére. De nagyon nem akarunk kihagyni benneteket, ráadásul a Tibi spanja, a Túrós is végigtolja a fesztivált, így ledumáltuk ezt:

Ha minden igaz, ebben a dobozban itt is figyelhetitek a faszságaikat:

Ráfigyelek a Twitterre!

A Petinek mindig mondogatta a faterja, hogy ha göcs van a fában, azt jobb hagyni a faszba, nem nekiesni, mer' csak megugrik rajta a szerszám, azt' sebet ejt, rosszabb esetben megnyomorít. Meg hogy ez az életre is igaz, nemcsak a deszkára. Dehát az asztalosság veszélyes üzem, az élet meg nem különben. Aztán általában elaludt bebaszva a hintaágyon.

Ettől függetlenül a Peti minden téren inkább a tutiba megy bele, a csajok esetében meg pláne. Az első kisgádzsinál persze még nem így volt, pedig deszka volt az is, két kis göccsel, de a srác pont nem ezt figyelte, mikor órákig smárolhattak suli után a kiscsaj vak nagyfaterjánál, ahol az egész házban alapban sötét volt, mer' minek felhúzni a redőnyt, legfeljebb a meleg jön be, így a Kati idővel levette a szégyenlősséggel együtt a pólóját, meg a Peti is, azt' miután a lányka bemelegítette az öregnek a napi kaját, fekhettek így összebújva félmeztelenül a legkisebb szobában, meg a srác rendre teletrutymákolhatta az alsóját a nagy hevületben. Aztán a csaj, miután visszajött valami nyaralásból, napokig vonakodott a nagyfatert etetni, azzal jött, hogy megint lát az öreg, azér' nem kell menni, de a Peti kifigyelte, hogy kurvára lent vannak a redőnyök, szóval más lehet a gond, és persze más is volt, Somlai Csabi Béendrédről, saját Simpsonnal, meg szőke hajjal, akinek a Kati nem tudott ellenállni, pedig olyanokat írt a Petinek, hogy sietek hozzád kedvesem.

Ezek után a Peti szó szerint vette, hogy göcsös deszkákkal nem kezd, meg alapvetően olyan csajokkal, akik meg tudják szopatni. Meg problémásokkal sem.

Cicuka csak az első kategóriába nem esett bele, ezért is volt rizikós az ügy, de a mentőakció óta a Peti szinte csak ezen agyalt, hogy mi lenne, ha, meg mi lenne, ha mégis. Ezért is találta ki, hogy ruccanjanak fel Pestre, Citadella, Gellért-hegy, mozi, majd dumálnak egy jót, azt' kialakul, hogy a Kriszta mit gondol az ügyről, azaz van-e miről beszélni. Útközben nem nagyon volt, legalábbis Petivel. Mer' a Krisztának folyton csörgött a telefonja, de egy-két nemár, ühüm, tényleg?, basszus után most nem-mel zárta rövidre a hívásokat, amiből a Peti csak az utóbbit vette magára, olyankor rá is lépett, kilóhatvanig húzatta a Doblót, azt' mivel a hívások elég gyakoriak voltak, az arc elég gyakran nekifeszült a határtalan sebességnek. A dugattyú meg olaj híján a hengernek, a Budapest 39 km táblánál masszívan kerregve, de olyan szinten, hogy a Cicu azt mondta a fasztudjakicsodának, hogy le kell tennie, mivel a verdának kajakra olyan volt a hangja, mintha egy kiszáradt digó nyál nélkül próbálná azt üvölteni, hogy vaffankúló. Aztán már csak a kettősvillogó mondogatta a leállósávban, hogy ci-cu-ci-cu-ci-cu, a Peti meg elfehéredett ujjakkal markolta a kormányt és valószínűleg elég csúnyán nézett a Krisztára, aki persze besértődött, és mondta, hogy hiába cicugtatod, nem miattam van.

Viszont eljött az ideje a dumcsinak, mer' az nem két perc, míg az autószerelő Robi, akit öt perc gondolkodás után végül felhívott a Peti, odaér. Az arc a Pestnek lőttek dumával nyitott, amire egy ühümnél többre nem futotta a Cicukától, mer' éppen a némaüzemet állította be a telóján, valahogy ráérezve, hogy a komoly forgalámának köze lehet a dologhoz, aztán a Peti csak kinyögte, hogy vajon nekik is lőttek-e, mire a Kriszta nemtudom-ot mondott, majd egy röpke negyed óra múlva kiegészítette, hogy a tesód miatt nem tudom. Persze a Peti nem vágta, hogy ez mire vonatkozik, a Kriszta meg nem vágta, hogy a Peti nem vágja, így amikor a mögöttük megálló Robika kábé másfél óra múlva behajolt az ablakon, hogy mi a pék fasza van, öcsém, és a Cicu abban a pillanatban kimondta, hogy hát, tudod, szexeltem a Zolival, és Robika meg ezt nem vágta, csak nézett okosan, hogy oké, de azért most meghúzhatlak, nem, vagy mi, az maga volt a nemvágások vígjátéka.

Visszaúton meg a Petinek végre volt ideje feldolgozni, hogy azzal, hogy a bátyja megrántotta a Krisztát, elment minden esély. Mer' hogy tesónak tesó, de hogy lyuktesó, az tré. Különösen egy családi vacsin, mondjuk. Csak még azt nem tudta, hogy rendezze le. Meg, hogy hogy a faszba megy a Metróba másnap. Meg, hogy a Kriszta göcs is, meg nem is a családi sorsban. A tesójának persze nem.

A mai számozott poszt előtt, ha van kedvetek, figyeljétek be az addict-os vendégposztomat. Dél körül persze itt is frissülünk a hetvenkilenccel, basszátok meg!

A Magdi kajakra meg van borulva, mióta Kismisikével a belében szedi a málnát a kertben, meg lesi, hogy szedheti-e már a ribizlit, azt' ha nincs egyik se', amivel azért fél délelőttöket simán el lehet szöszölni szedésileg, bámulja a tévét. Azt mondja, a szeme valahogy érzékenyebb lett, mióta terhes, csukva nem szereti tartani, pedig a doki javasolgatta neki a délutáni alvást, de nem megy, feszt nézne valamit.

Tovább az addict posztra --->

Azt kajakra vágjátok, hogy Nyelvész Józsi nem habisztire emberkedik a Szlengblogon! Annyira ferenc a csávó, meg annyira adja a tematikát, hogy most csutkára akasztott egy fullos goldenblog első helyet kult kategóriában!

A punágerek szerintem mostantól konkrétan rápörögnek, azt' felejtős lesz az ötcombúzás, nem győzi majd gyóntatni a rajongó gárékat...

Add az ívet, Józsikám, baszod, innen is gratulálok, gecaú!

A közértes Feri nyert egy verdát. Aztán el is veszítette. A köztes hétvégén meg boldog Fabia-tulajdonos volt, de legalábbis hol a kocsival, hol az árával sakkozott fejben. A Gabika mondjuk alapban meg akarta tartani, ha latinvörös vagy feketemágia gyöngyház. Azt mondogatta, azok mennek a személyiségéhez. A vörös, mert van benne tűz, a fekete meg az örök elegancia. A Feri szerint öreg a Gabika már kurvának, a feketébe' meg belerohadnak nyáron, hiába a kondi, de amúgy is mindegy, tuti, hogy alap fehér lesz, a nyereményautókkal nem sokat szaroznak. De ez nem derült ki, mer' a marhája elhagyta az akciós lottószelvényét.

A Ferinek mindig is megvolt a véleménye a tárgynyereményekről. Még a betétkönyves időszakban, amikor a tévében mutogatták a szerencséseket, hogy lám-lám Takácsné Szabó Piroska földrajztanárnő valahonnan az isten háta mögül nyert egy panelketrecet valami pesti fakótelepen, mert így hívta a pesti házgyári gettókat, se' kert, se' egy fa, minden csupa szürkeség, élne ott a faszom, a Szomszédokat is úgy nézte, pedig akkor már színestévé volt, hogy szánalmas az a szürkeség. Ráadásul meg volt győződve róla, hogy minden ilyesmi le van zsírozva, lófaszt húzzák ki a sok százezerből pont a kamerába megszeppenten nyilatkozó hétköznapi embert, biztos csak színészek azok, az egész csak színjáték. Aztán valami régi 'bányai spanja úgy jó tíz éve nyert egy vévé pólót valami akciós lottószelvénnyel, látta is a verdát, igaz, totál fapad volt, még az első ablakokat is tekerni kellett, és persze sima fehér volt, de tényleg nyerményautó volt. A haverja mondjuk nem nagyon értette, hogy miért mondja a Feri, hogy na, azért mégsem lakás ez, bazmeg.

Ráadásul a Ferit sosem érdekelte a lottó, a Gabika régebben hébe-hóba vett szelvényt, azt' a húzások előtt mindig elkezdett álmodozni, hogy miket venne a százmilliókból, ilyen-olyan házakat, meg balatoni nyaralót képzelt el, meg hogy a Ferivel elmenne Rióba, a karneválra, arra mindig úgy vágyott. Ilyenkor a Ferit is álmodoztatta, hogy ő mit csinálna ennyi pénzzel, de az csak beidegesedett, mer' eszébe jutott, hogy a kistehert lassan már le kellene cserélni, meg kisbolt-hálózatot építene a térségben, ami régi vágya volt, azt' ahogy elképzelte, hogy mi lóvé lenne ez, rájött, hogy mennyire nincs annyi lóvé, és a végén rá is mordult a Gabikára, hogy csak felbassza a téma, úgyse' nyernek. Nem is nyertek.

Most is csak a postás asszony unszolására vett egy lottót, mikor a csekkeket adta fel a Metróba menet Tatabányán, azt is csak harmadikra, először csak mömmögött, hogy nem kéri, aztán rákérdezett, hogy maga jutalékba' van, vagy mi, hogy ennyire kínálgatja, végül csak azért állt rá, mert a nő annyira mondogatta, hogy óránként egy újaatót' sorsolnak. Vagy egy hét is eltelt, mire megint eszébe jutott a dolog, pont reggel, induláskor, azt' odaadta a Gabikának a szelvényt, hogy van itt ez a dolog, hagyta magát rádumálni, bár biztosan feleslegesen, csak hatszáz forintja bánja, de azért nézze meg a Gabika a számokat, legyen egy reménykedős órája, addig is elfoglalja magát. Azt' úgy nagyjából két óra múlva, mikor épp' a pékkel veszekedett, hogy Sanyikám, bazmeg, hova emeled már a kifli árát, meg lófaszt vajas ez, nehezéket kell rátennem, bazmeg, mer' semmi anyag nincs benne, csupa levegő, jön egy huzat, azt' viszi a kiflit, bazmeg, mikor csöngött a telefonja. A Gabika volt az, pattintotta is volna, hogy hagyja most, mert tárgyal, de a visítástól, hogy Ferííííí, nem nagyon tudott megszólalni, amikor meg igen, akkor is csak annyit, hogy nebasszameg, baleset ért, Gabikám. Aztán csak aházott, ahogy a felesége hadarta a hírt, hogy kétszer is ellenőrizte, sőt a 'bányai postát is hívta, ahol ki vannak függesztve a nyertesek, és tényleg az ő szelvényük, már a postán is izgatott volt mindenki, mert délután kettő és három között az ő kuncsaftjukat húzták, amilyen még soha nem volt. A végén a Feri meg csak annyit mondott, hogy jóvanna', mer' nagyon nem akarta, hogy a Sanyipék levágja, hogy lóvé állt a házhoz, az rontaná a tárgyalást, szóval még baszakodott kicsit a finompékárukon, de azt már csak úgy módjával.

Na, ez volt pénteken. A hétvége meg azzal telt, hogy a két és fél misi sorsán gondolkodjanak, meg persze a Gabika elújságolja a közeli barátoknak a jó hírt. Meg az utcában lakóknak. Meg akivel éppen összefutott. Azok meg nem voltak kevesen. Fél Tarda. És további ismerősök. Még soproniak is. A Feri végül rá is szólt, hogy a Blikket nem akarod hívni, Gabikám, amire a felesége eltűnődött, hogy miért, szerinted kijönnének, jaj, akkor előtte fodrászhoz kell mennem. A szelvényt meg hol simítgatta, hol a mellére szorította. Hétfőn pedig odaadta a Ferinek, hogy menjen Pestre a központba, azt' mutassa be, meg minden. Ő állítja, hogy odaadta. A Feri meg, aki két óra múlva hívta a Csalogány utcából, hogy lehet, hogy csak oda akarta adni, állította, hogy ha mégis, akkor a felső zsebében kellene lennie a szelvénynek, de nincs. A forgalmiba' se, amit szintén ott tart. Aztán elsorolta a már majdnem síró Gabikának, hogy merre járt. Megállt még a boltnál. Szart egyet az ÖMV-n. (Erre a nyeremény-ügyintéző persze köhintett egyet az asztala mögül.) Szart még egyet már majdnem Pesten az Agipon. Mit csináljon, ha egyszer ideges volt. Ráadásul ott papír sem volt, szóval ki kellett osonnia a Ducatóhoz. Hogy az ingzsebébe benyúlt-e? Nem tudja. Aztán, bár tanácstalan volt, megnyugtatta az irodistát, hogy meglesz az, legfeljebb visszajön, no, és bocsánat, de hol a mellékhelyiség.

Persze a szelvény nem lett meg, a Ducato meg kapott egy kurva kerékbilincset, mer' a nagy igyekezetben a tilosban tette le. A Feri meg most azon sakkozik, hogy vegyen-e egy Fabiát, valami bemutatóautót, hogy ne maradjon szégyenbe', azt' maximum kis bukóval eladja. Gabika meg négy napja sír. A Feri persze próbálja vigasztalni, hogy meg se' volt, így el se' veszett, meg igazából mindenünk megvan, nem, Gabikám? Persze egy-egy kurvaistenfaszát azért kicsúszik.

Benőke, baszod, vonzza a gázos csajokat. A legutóbbi volt a csúcs, a Faja órákig vinnyogott a saját poénján, hogy hallod, ez hogy nézett hajnalban, mikor hívtuk neki a taxit, propán, bután. Így is vonult be a bula a legendáriumba, PB Erika. Ráadásul igazából Edina volt.

Mondjuk amikor ez a két fasz megindul így nyáron a szabadtéri helyekre, nem nagyon ismernek könyörületet. Úgy vannak vele, hogy a szabad ég alatt mindent szabad, azt' kajakra veszik a felhőtlen szórakozás dumát. Tavaly konkrétan már július elején ki voltak tiltva minden olyan helyről, ahol állandó porta volt, hiába kezdtek el álcázásból megfordított bézbólsapkában járni, a zsírnyakúak csak annyit kérdeztek, hogy most hülyéskedtek, basszátok meg, vagy minden áron meg akartok mozgatni bennünket, sőt a Faja, aki figyelmetlenségből ütőtávon belülre került, kapott mellé egy laza fülest azzal, hogy lehet menni hazafelé, vagánygyerekek, ami akkor nem volt nagy ügy, mert csak a sityója repült le, de utána két napig nem tudott balra nézni. Mondta is, hogy ezután csak jobb jöhet, és tényleg, felfedezték maguknak a hajógyári komplexet, ahol mindig elég sokan voltak ahhoz, hogy egy pultból kilopott háromnegyed üveg dzsonival ne tűnjenek fel, meg a csajok is nehezen vágták le, ki markolt a seggükbe úgy, hogy a csavarbehajtó kisujjköröm á la Faja vasárnapra csípősen hegesedő nyomot hagyott a hajlat alatt.

Idén viszont úgy döntöttek, hogy nem a brahira mennek rá, mer' abból minden lesz, csak nem szopatás, ráadásul már a grand openingen kiderült, hogy a két szezon között valami kurva nagy akció lehetett a plasztikai sebészeknél, mer' olyan kannák jöttek szembe velük úton-útfélen, hogy az beszarás, így az lett a cselendzs, hogy valami csináltmellű bulát kell felszedniük. Legutóbb első körben a retró buliban próbálkoztak, mer' a Benő korábban már a melóban kifigyelte, hogy mit kell nézni; ha egy csaj dobálja magát densz közben, de a melle áll, az tuti szilikon, azt' ha a feje is vállalható, meg nem áll mellette egy gyúrós gyökér, aki csak a fejét forgatja apró, ideges mozdulatokkal, azt lesve, hogy ki hesszeli a csaját, rá lehet repülni. Egy darabig figyelgették az első sorokban az ezeréves refréneket falkában visító kispicsákat, de olyan tré volt a felhozatal, hogy a Faja be is szólt a kapaszkodós papucsát a feje fölött lóbáló, csapzott, nagyseggű csajnak, hogy bocsi, ma vilmoskörte akció van, vagy mi, de a muff nem nagyon hallotta, csak borszagot árasztva üvöltötte az arc pofájába, hogy never gonna give you up, uááá. Na, a srácok viszont itt feladták.

A lakossági house partin viszont elég gyorsan rátaláltak a tutira, és még a sűrűjébe se' kellett belevetniük magukat, a pultnál kavarodtak egy bige mellé, aki konkrétan a mellétől nem tudott odahajolni a pultos gyerekhez, hogy elüvöltse, hogy két gintonic-ot kér, nem bombay-ből, hanem simából, ami hétötven. A csávó már fejcsóválva fordult volna Benőékhez, hogy nekik mi, de az arc miután odaszólt a pultnak nyomódó melleknek, hogy várj, kérek neked, a két sör mellett bemondta a koktélokat is, azt' míg elkészültek, rutinosan rákérdezett a bulánál, hogy a másik a barátjának lesz-e. Még három kérdésből kiderült, hogy Edina Katával van itt, Debrecenből, és a másik csaj apjának Renault Safrane-jában terveznek aludni délig a buli után, ami az Árpád-hídnál áll, direkt egy fa alatt. Naná, hogy a Benő gondolkodás nélkül kifizettette a Fajával a két bula szittyóját is, azt' már kísérték is mosdókhoz a csajt, ahol a mondás szerint a barátnője várta. Fajának ez a remény perce volt, mer' végülis miért ne lehetne egy pici dögös műmellű csajnak egy másik, pici, még dögösebb műmellű barátnője. Az csak utólag ugrott be neki, hogy egy régi spanja állandóan azzal oltogatta, hogy a jó nők általában csúnyácska barátnővel pörögnek, mer' rühellik a konkurenciát, és mindig a ronda vezet. Na, ez most sem volt másképp, ráadásul a szatellit kiscsajnak nem csak hollóarca meg sipkamelle volt, de egy izzadt, gombszemű kövér palija is, aki nem lehetett régi ismerős, mer' még az Edinának is be kellett mutatni, miután kibontakoztak a smárból. A gyereket amúgy Matt-vagy-Mett-amelyiket-akarod-kell-bogyó-nak hívták, mire a Faja a nem-köszi-gratulálok-öcsém nevét használta. Viszont az Edinának kellett, rögtön kettő, azt' hagyta is a két droidot egymásba mélyedni azzal, hogy legyenek cukik, meg délelőtt csörizzenek össze. Mire a Faja visszaért a ha már itt vagyok pisálásból, a Benő már a bula csöcseit gyömöszkölte, és nagyon úgy nézett ki a dolog, hogy a parti első részének itt a vége, már csak azt kell eldöntenie, hogy a második felvonásban egyedül bóklászik-e a szigeten, vagy otthon a nappaliban próbál aludni, míg a Benő a különleges látvány miatt kivételesen klasszik pózban reszeli a kis ribancot.

Persze mint általában, a valóságban most is máshogy alakult a dolog, bár a fasz tudja, hogy a Faja szerencséjére vagy a Benőke pechjére, mer' a taxiba még úgy ültek be, hogy a gádzsi mindenben benne van, a két paliban is, csak legyen még egy kis pia meg jó zene. Azt' végül a kecóban egy masszív cigi, meg hosszas hablatyolás után, amiben a műkörömépítő tanfolyamtól az audis fiúktól mentsen az istenen át a modellkedésig minden benne volt, a töksötéthez ragaszkodva kiverte a két arcnak, miközben azok gyömködhették a melleit. Utána meg, ahogy visszajött a kézmosásból, kérdezte, hogy van-e itthon gin, erre a Benő beszólt, hogy ja, kiscsillag, most engedted ki a palackból, mire csak nézett nagy szemekkel, hogy ezt nem vágom.

A Benő meg már hívta is a hatszorhatot, hogy menned kell, Erika, az meg persze besértődött, hogy azt hitték, hogy ő egy kurva, mi, hülye köcsögök, pedig nem, és különben is Edina. Látszott, hogy majd felrobban. Na, ettől lett kajakra PB.

A bográcsos kajákban egyértelműen a szakács Bandi a nagy spíler. Tüzet rakni a Vladi tud. Magdi és Elza seperc alatt összevágják a hozzávalókat. A Berda Miki vállalja a szervezést, kezdve attól, hogy kitalálja a mindenkinek jó szombatot, egészen addig, hogy a beszedett háromezrekből úgy vásárol piát, hogy mindenkinek vegyen a kedvencéből. Frank-ék adják a kertet, a Kocka meg zöldet hoz. A Robi meg felgyújtja Anje és Frank házát. Mondjuk ez kurvára nem volt tervben.

A kerti sütéses röfögés nyáron alap az arcoknál, csak ugye a többség a szülőkkel él, ami különféle viszonylatokon lehet gázos. Otthon ugye próbál odafigyelni az ember, hogy mégse' basszon be annyira, hogy sugárban hányja le a sziklakertet, vagy ami még cinkesebb, a faterja ne csinálja ugyanezt a spanok előtt. Na, ez legutóbb se' a Nándikának, se' a faterjának nem sikerült. Mondjuk a sztorin utólag még ők is beszartak, hát még a csapat... Mer' a házigazdasszonyoknak, akik általában valamelyik arc muterjai, van ez a kényszerük, hogy süteménnyel várják a vendégeket. A Nándika muterja Zsuzsit sütött, a picsa tudja, honnan a név, mer' az asszonyt Ágnesnek hívják, de a cucc már délben ott tornyosult a kempingasztalon, mikor a srácok elkezdtek szállingózni, azt' mindenkinek vennie kellett minimum egyet, de csak azután, hogy a Nándi öregjének szilvájából toltak kettőt, kétdecis műanyagpohárból, persze rögtön a kapuban. A szülők meg eleve olyan fazonok, hogy repetában mérnek, egy süti nem süti, felesből meg a puhapöcsűek isznak csak kettőt, pláne ha házi, meg ingyen van. Viszont a piedone-bab, ami akkor épp' a Bandi vacsiúj bogrács-specialitása volt, nem két perc a marha miatt, így aztán a Nándika faterjának vezényletével a vendégek eléggé bezsuzsiztak, meg páleszeztek még azelőtt, hogy a pörialap rottyant volna egyet. Persze mivel mindenkinek van anyja, nagyjából tudják az arcok, hogy egy ilyen vendégségben illik méltatni a kertet, az még annál is jobban esik minden asszonynak, mint mikor a szembeszomszédot gerinccel leszázalékolják, pedig aztán annál nagyobb 65+ orgazmus kevés van. Gyorsan kiderült, hogy a sziklakert egy-két kényes növényétől eltekintve a buja bukszus alapja a kutya igénytelen Pistike nevű zöld, ami a fasz névadás ellenére tényleg egész jól kinéző növényke. Jelentősége meg akkor lett, mikor úgy három körül a Nándi faterja vörös fejjel imbolyogva megindult rózsát metszeni a két nővendégnek, de inkább térdreesett a kerti tereptárgy mögött, azt' azzal a lendülettel ráböffentette a Zsuzsit a Pistikére, amire persze a Nándi hivatalból felugrott, hogy összekukázza az egyre cikisebbé váló öreget. Nyilván a látványra nem készült fel lélekben, különben nem tette volna oda ő is a Zsuzsi-adagját a már megviselt Pistikékre, ezzel is színesítve az alapban vidám délutánt. Erre persze beindultak az arcok, aki nem mobillal fotózott, az visítva találgatta a fura nászból születendő gyermek nevét, a zajra kiszaladó Ágnes asszonyt pélául azzal fűtötték, hogy bármi is nő ott ezután, legyen a neve Szatmári Suzanne Szarandon, tekintettel az Oscar-díjas jelenetre, amit a családja lenyomott ott bő három percben.

Ehhez képest most a Robika, aki lájtosan túlszívta magát, és kurvára örült magának, hogy a garázsban talált tűzvédelmi kesztyűvel meg tudja fogni az izzó szenet, amit a Vladi a farönkök alá tett a stabilabb tűz miatt, azt találta ki, hogy brikett-krikettezzenek, sőt, rögtön a szabályokat is megalkotta, ő elüti a még vörös tojásbrikettet, azt' aki legalább olyan bátor, mint ő, elkapja a kesztyűben. Persze elsőre, meg másodikra is out-ot ütött, bőven az elkapóember Anti fölött, de pont a Frankék függőágyába a teraszon, ami akár gól vagy bulls eye is lehetett volna, ha más a szabály. Így viszont először füstölgő, aztán lángoló probléma lett. Mondjuk Frank sem volt ott a topon, mer' először vigyorogva magyarázta, hogy mekkora fless már, hogy a teraszablakban felnagyítva tükröződik a bogrács alatti láng, csak miután a Bandi szólt neki, hogy már mindenkinek szedett a gulyásból, ott van az asztalon, ni, a cucc meg épp' csak parázslik a bogrács alatt, kaptak észbe, és szaladtak a szódásszifonnal, meg ki mivel, hogy mentsék a házat. A Robi konkrétan a farkát kapta elő, azt' brunzzal oltotta a lángra kapott küszöböt, miközben mondogatta hátra, hogy apám, ez milyen összetett játék, baszod.

Végül nem történt nagy kár, a gulyás is elfogyott, azt' ahogy már a harmadik cigi ment körbe, egyre vadabb társasjáték-ötletek születtek, amik közül még a Bandié volt a legszolídabb azzal, hogy bográccsal a fejen egy diszkoszként hajított nyers marhafelsálat kell levenni mellel. Csak Anje duzzogott, mer' peruiak viszonylag ritkán házalnak Tardán kézzel csomózott függőágyakkal tízezerért.