Villámkarrier az Ignácé, baszod. Ő maga nem nagyon rugózott rajta, hogy hamar feljusson, max a póznára, mer' az volt a mondás, hogy a legtöbb kezdő erősáramos menet közben pottyan le, meg ha fent vagy, az már fél siker. Azt' a germán munkabiztonsági szupervájzor meg csak azt vette le, hogy sehr gut und sicher az arc, és javasolta is továbbképzésre, valami Schleswig-Holstein-be, ami az öreg félvezetők szerint - vágod, azok a szakik, akik szakmailag jobban tudják a tutit, mint a kéthetente megjelenő arcoskodó művezetők, de sosem jutnak előbbre, egész életükben fenn keccsölnek ők is a hálózaton - az egy melósparadicsom, és az Ignác elmehet a halál faszára, hogy ezt megcsípte, de legalábbis a csókos négy napra feltétlenül, helyettük is, a szerencsés kurva anyja picsáját.
Az Igni persze első körben nem nagyon érezte a vonalát ennek tréningnek, mer' a németje se' terjedt sokkal tovább a pornónémetnél, az is már csak halványan, de a HR-es picsa, aki a győri központból hívta, mondogatta, hogy ez egyfajta gyakorlati oktatás, a bólogatás meg minden nyelven ugyanaz, mire az Igni felhozta a bolgárokat, de a nőci lehurrogta, hogy nem a kifogásokat kell keresni, hanem a lehetőségeket, és amúgy is, négyen mennek magyarok, az egyikük szerencsére vecsési sváb, ami persze nincs benne a személyzeti aktájában, csak feszt hangoztatja, és lám, milyen szerencse, most mehet is az anyacéghez, valami ilyesmi szorgalmat várna az Ignáctól is, vagy minimum egy kis lelkesedést.
A srác persze az utolsó repülése miatt már az úttól is fosott, de ezt leszámítva, meg azzal együtt, hogy napidíj címén kapott hatvan rugót egy borítékban euróban az indulás előtt két nappal, arra jutott, hogy végülis mi baja lehet, kimozdul, ráadásul egy sör nevű helyre. Annyi, hogy két nappal az út előtt már nem evett a biztonság kedvéért, pár sör persze lecsúszott, meg a céges kisbuszban két deci vodka is, korán reggel a Tatabánya-Ferihegy viszonylaton, de az összes elővigyázatosság ellenére úgy érkezett a figura a check-inhez, hogy szarnia kell. Azt' persze, épp' csak bemutatkoztak egymásnak a más csapatokból érkezett kollégákkal, már kérte is el a vecsési gyerek számát, ha szorul a helyzet, akár itthon, akár kint, legyen kit hívnia. A bambaarcú tag el is csodálkozott, mer' a Schaffhauser Arnold Tamásra rendre visszakérdeznek az újdonsült ismerősök, de az Igni simán lesafizta, ami kajakra a beceneve, azt' még akkor is ezen gondolkodott, hogy miből jött rá a kolléga, mikor az Ignác megkönnyebbült vigyorral visszaérkezett a klozetról, meg mondta, hogy rendben ment minden, azér' nem hívtalak Safikám. Azt persze nem kérdezte meg a csóka, hogy miért is, így utána már két dolgon törhette a fejét, sőt hármon, ha idevesszük, hogy az a kurva nagy vasdarab vajon majd mitől emelkedik el a földtől.
Azt' így, hogy megvolt a közös pont már az út elején, eleve egymás mellé kérték a helyet, meg végül kint is egy szobába kerültek. Ez a Safi gyerek nem volt az a beszédes forma, este is csak göcögött a német MTV-n, valami ismételt Beavis és Butthead-en, azt' amikor az Igni rákérdezett, hogy mi volt a poén, nem nagyon tudta elmondani, mer' hogy németül volt, vágod. A délelőtti előadásokon is nagyjából ezt képviselte, írkált a céglogós jegyzetfüzetébe, amit ott kaptak, miközben az Ignác magával amőbázott és vagy tízszer nyert a körrel, pedig volt, hogy hagyta magát. Az elején még mind a hárman kérdezgették a Safit, hogy miről volt szó, de az csak németül tudta volna elmagyarázni, így hagyták a faszba, a délutáni transzformátorház-látogatás amúgy is gyakorlati alapú volt, és akkor meg már amúgy is azon tanakodtak, hogy este kint a városban kéne egyet piázgatni, úgy lazításként.
Ez a Safi arc magyarból német irányba furcsamód vágta a témát, az Igni meg a két másik édászos figura kérdéseit, hogy krimó, biliárd, meg sportcsatorna legyen, kicsit vontatottan, de fordítgatta a köpcös trénernek, aki végig barátságosan vigyorgott, meg kacsintgatott, hogy kollegen-kollegen, és a végén felírt egy címet, amit este kilenckor az eurókkal tömött borítékokkal nekiinduló csapat a taxis orra alá dugott.
A Big Balls klub érkezéskor pont annak tűnt, amit akartak, volt sörcégér, a bejáratban (wide) OPEN neon, csak a tízeurós beugró, meg a sorban a feltűnően sok bőrnadrág és bajusz volt érdekes, de a németek ugye, alapban fura szerzetek. Olyannyira, hogy az utcaszinten lévő terem nyolc asztalából hétnél csak bőrszekósok biliárdoztak, a pultosok pedig bőratlétában csapolták a hateurós pohár Gröningert. Az egész olyan buzisnak tűnt az Ignácnak, a két édászosnak meg nagyon buzisnak, de mivel a négy sört meg a négy snapszot, meg a kettes asztalt is kikérték, nem volt mese, játszani kellett. Az Ignác kezdőlökésénél a szomszéd asztaltól füttyögőkre persze próbáltak ügyet se' vetni, mer' a négy magyarhoz mérten túl sok hajóskapitánynak öltözött Jürgen hemzsegett a teremben, hogy beleálljanak a baszakodásba, de már az első körben olyan ismerős szavak ütötték meg az Igni fülét, amit máshol nem hallhatott, csak a régen ronggyá nézett ein prinzessin fünf schwanze VHS-en, azt' persze rákérdezett a Safinál, hogy miről ugatnak, mire az arc szokás szerint habogott, hogy németül van, de neki is egyre inkább úgy tűnik, hogy ez egy buziklub. Az egy napidíjnyi piát azért szélsebesen behúzták, sőt az Igni a feketét is a középső lukba, hogy kevésbé tűnjön fel a hirtelen jött tipli, de így is cöccögésektől kísérve hagyták el a szalont, azt' még az első taxiért is vagy tíz percig gyalogoltak, szigorúan jól kivilágított utcákon.
Másnap a nagyfeszültségűvezeték-szimulátor teremben mind a négyen elég morcos fejjel jelentek meg, a tréner csávó az elején még spanolós vigyorral húzkodta a szemöldökét, hogy milyen volt az előző este, de csak szúrós tekinteteket kapott, azt' később inkább hagyta is, hogy elméletben szénné égjen a négy keleti tahó, ahogy a rossz vezetéket áramtalanítják a rozsdamentesítéshez. Csak kárörvendően vakkantott, hogy tot!, mikor a piros lámpa felvillant a rövid dudaszóval, amire eleinte a bajszos édászos arc még reagálgatott, hogy jelen, később meg leszarta. Hazaindulás előtt viszont kajakra megborotválkozott, és amikor a reptéren a Safi kezet nyújtott neki, csak annyit mondott, hogy elmész te a kurva anyádba. Az Igni nem volt ilyen kemény, csak kitörölte az arc számát a mobiljából.
Később aztán a HR-es nőci aggódva hívta az Ignácot, hogy mi volt, hogy egyiküket sem javasolták certifikátra, pedig ha meglenne, pályázhatnának mesterképzésre, ami egy hónap, napidíjjal egy másik német városban, aztán megnyugtatta a figurát, hogy persze, nem kötelező a karrier, maradhat segédkarbantartó. Akkor is, ha ezentúl csak másodiknak ér fel a pózna tetejére.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az utolsó 100 komment: