Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Id. Kántor Miklós eltűnt. Illetve mint később kiderült, csak elköltözött, két utcával lejjebb, egy tágasabb, hűvösebb helyre. A lánya persze nem tudott róla, így volt is nagy ribillió, hogy hol a nagyfater. A Vladi faterját egy vasárnap reggel hívta a nővére őrjöngve, hogy nincs meg az apjuk. Ami azért volt igazán tré, mert az öreget tizenöt éve vitte el a szíve, és azóta egy urnafal jobb szélső fakkjában nyugszik, legalábbis ami maradt belőle. Alulról a második sorban, ha a Vladi faterja jól emlékszik.
Az öreg világéletében praktikus ember volt, hinni is csak a rendszerben hitt, amiben bányamérnök lehetett, nem úgy mint a felmenői, akik szerinte hiába jártak templomba, hiába hitték, hogy Istent szolgálják, csak zsellérek voltak, bassza meg a kutya, urakat szolgáltak napszámba', hogy túléljék az evilágot, hátha jobb lesz a túl. Minden van a föld alatt, de mennyország az nincs, a kutyafaszát, mondogatta, meg azt is, hogy ha eljön az ideje, ne merjék a földbe dugni, tüzeljék el rendesen, úgy legalább kisebb helyet foglal. A Vladi nagymuterja meg hiába tiltakozott, az öreg le is írta, azt' így került végül egy urnába, azzal együtt meg a szélső fakkba.
Na innen tűnt el, több mint másfél évtized után. Mara mama, a Vladiék keresztanyja elsőre nem is vágta le az eltűnést, csak azt látta, hogy az egyik urnahely üres, még örült is, hogy nem a földre kell leraknia a retiküljét, amíg elrugdossa a macskaszart meg a letört ágakat a fal elől. Aztán ahogy nézegette a márványtáblákat, csak nem találta az apja nevét, már épp' azon gondolkodott, hogy ej, de rég járt itt, talán rossz soron keresi, amitől kicsit el is szégyellte magát. Már vagy öt perce nyomozott, amitől kezdett kicsit ideges is lenni, el is mormolt egy hol a picsába vagy fatert, azt' abban a pillanatban megszólalt a mobilja, ami a frászt hozta rá. Vetett is vagy három keresztet, mire rászánta magát, hogy kivegye a retiküljét, de akkor már meg volt győződve róla, hogy az örege hívja, ami önmagában is elég rémisztő. Hát ha még a szomszédokat is felveri.
Persze csak a férje volt, hogy hova tűnt a gereblye, mer' a helyin' nincs, mire a Mara mama rápirított, hogy a szívbajt hozza rá, meg kit érdekel a gereblye, a fater is eltűnt, úgyhogy ne a gazt húzza össze, hanem a belit' a temetőbe, de rögvest. Persze a Dezső sem találta meg az öreget, nem mintha valami speciális tudás kellett volna ahhoz, hogy márványtáblákat olvasgassanak, de ugye, több szem többet lát. Csak azt nem, hogy emléked örökké él, meg id. Kántor Miklós. Na, ekkor riasztották a Vladi faterját is, az meg rögtön a Vladimirt, hogy gond van fiam, öregapád nincs meg. A Vladi persze csak pislogott, hogy mi a fasz, milyen álom ez, basszameg, vagy a fű volt nagyon friss tegnap este, vagy visszaitta magát az időben, de akkor hol a faszba' van a Kurt Cobain posztere, azt' végül rájött, hogy ez a valóság, nem játsszák újra a tort, ahol az egyik rokon konkrétan beszart a bánattól, vagy a tojásos krumplisalátától, amit a négy deci szilvára nyomott fujtásnak. Épp' csak a papucsába, meg a gánszos pólójába sikerült beleugrania, azt' már rögrön a temetőbe' találta magát, ahol a Kántor famili csatárláncban kereste az öreget. Addigra persze már a Bratomil atyát is felzörgették, hátha emlékszik, hogy az amúgy masszív ateista felebarátját hol engedte utolsó útjára, de az meg már csak a ravatalra emlékezett, arra is csak lengyelül, mer' akkoriban érkezett, hogy hova suvasztották a végén a Miklósbát', arra még tippje sem volt. Szóval az egész halott ügynek látszott.
A nagymutert persze senki nem merte hívni, mer' ő meg annyira hisz a feltámadásban, hogy rögtön vadast főzött volna, hogy a kedvencével várja a Miklóst, csak a Vladi erősködött, hogy azért elég érintett az öreglány a sztoriban, ha esetleg megjelenik az öreg, az tuti, hogy valahol ott lesz, de a család lepisszegte, hogy az kéne még csak a nagyanyádnak. Persze az arc nem hagyta annyiban, rá is csörgött a mamára, egy olyan hátulról jövős dumával, hogy allergiás a napra, a természetgyógyász meg kérdezgeti, hogy volt-e napallergia a családban, ő meg nem tud senkiről, akinek lenne, talán a papának volt, ja, amúgy mostanában nincs a papa a gondolataiban, vagy esetleg a piritóson, mire a az öreglány megnyugtatta, hogy 75 évig makk egészséges volt az öreg, aztán meg elégedetten számolt be róla, hogy amúgy nemrég kivetette a nagyfatert abból a zsúfolt lakótelepből, azt' rendes sírba tette három sorral lejjebb, a pénzből, amit a saját temetésére tett félre, hiszen a leletei mostanában egyre jobbak, ráér még meghalni.
Azt meg nem nagyon értette, hogy a Kántor család mit keres nála húsz perc múlva, meg hova üvöltöznek, hogy mama, maga normális, mér' nem szólt, hogy átrakatta a papát, a szívbajt hozza ránk, meg minden. Ő persze nem vágta, mi a gond, csak a Miklós mellett akart nyugodni, ha egyszer eljön az ideje. Meg tök úgy emlékezett, hogy ő említette. Ahogy azt is, hogy a jezsuitáknak adja majd a vagyona felét, gyermekotthonra.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Az utolsó 100 komment: