-Na ezt figyeld, apám. Van itt ez a pesti ingatlanos hülyegyerek, a Somogyi Armand, még az Ignáccal volt Angliában vendégmunkáskodni, vágod, a múltkor valami szocpolos házat próbált itt elpasszolni, de körberöhögték.
Na, elhatározta, hogy ő majd szerencsét próbál a híres Nyugaton, mivel itthon nem lehet megélni, meg hát azt se tudta, hogy milyen a brit egészségügy, de hát biztos jobb, mint a magyar. Ráadásul fanatikus Chelsea-szurkoló, gondolta, jól kijön majd az angolokkal, sörözgetnek, közben meg összekeres egy lakásra valót. Meg még úgyse volt Premiership-meccsen. Egy fél évig bírta, aztán hazasunnyogott, állítólag az tett be neki az anyagiakon kívül, hogy az ukrán lakótársak a szaros klozetpapírt folyton az ő szennyesládájába dobálták, azt hitték, az a szemetes, mert ugye lehúzni azt náluk nem szokás, de szívfacsaró látvány volt a Guinnesstől megfeketedett féknyom az ő vadiúj, ciklámen, galléros Ralph Lauren pólóján. A csóka amúgy még most is pár guriga mínuszban van, éppen muterjáéknak törleszti vissza a kiutalt csilingelő forintokat. Persze mai árfolyamon, úgyhogy az öregek szarabbul jártak.
Szóval ez az Armand mindig kikéri magának, hogy ő nem pesti pronyó, hanem budai értelmiségi. Igaz, ami igaz, a faszi most fog államvizsgázni valami Zsigmond Károly egyetemen, na meg van az egyik Szentendrei úti 15 emeletes házban egy garzonja, elég szép kilátással a Várra, csak jól ki kell hajolni az ablakon és elnézni jobbra. A gyerek másik büszkesége, hogy ő fajtiszta árja sváb, hát tényleg mázlija volt, mert a családjában ő lett az egyetlen szőke, a többi gyerek elég bokszos. A sváb vonalról meg annyit, hogy az apai dédnagyfaterjának, az akkor még Sonnenblum Miksa bácsinak volt ott Óbudán valami egész jól menő szatócsüzlete, de aztán a 30-as évektől már az se nagyon. Ő tudja.
Na amit az Armand kevésbé szokott reklámozni, az a muterja, ugyanis az vidéki, de elég komolyan, bár a szakmukit már Pesten végezte, valami ruhaiparit. Szóval a szülők mindig cipelték a négy gyereket havonta legalább egyszer az Alföldre, valami Kécelcsertő nevű helyre, rokonokat látogatni. Na a nagyszülők nem egyszerűek, az igazi tanyasi káderek. Van ugye a Jenci papa meg az Ibi mama, két echte istenfélő kommunista.
Jenci papa volt minden: levente, a háborúban már pont nem sorozták be, aztán leültették pár hónapra feketevágásért, de a 70-es évektől már a helyi újság rendszeresen lehozta a kis fűzfaverseit:
Népek boldog egyetértésben,
Hazánk újra virágzik,
Szocialista országunkban
Kádár elvtárs nem hibázik!
Emellett persze szorgalmasan járatták a gyerekeket hittanra, elsőáldozni, bérmálni, misére, ahogy azt ugye faluhelyen illik.
Na az öreg mindig permetölte a szöllejét a rézgáliccal meg ilyenekkel, és csinálta is a borát rendesen, olyan savas volt persze, hogy még fröccsnek se nagyon ment le. A boroskamrába kiakasztott pár lopótököt, a polcokra kirakta a napóleonosüvegeket, a falra a szomszéd hülyegyerek rajzait, és ezután kinevezte a kamrát bormúzeumnak. Előfordult esténként, hogy Jenci papa a szokásosnál tovább kóstolgatott a múziumban, na ilyenkor zengett a környék a veltsmerctől, miszerint A Kónyától meg a népnyúzó Antall Imrétől ments meg Uram, minket!
Az Armandékat ráadásul folyton osztotta azzal is, hogy miért vitték magukkal a kőprimitív korcs kutyájukat, és hogy a panelba minek kínozzák azt az állatot, falun sokkal jobb lenne neki, ott van kutyaólja meg tízméteres lánca meg miegymás. Egy bormúzeumos kiadós esti öblögetés után át is esett az ott szunnyadó buta dögön, az öreg is csak jajveszékelt a földön, hogy akkor akasztottam volna föl magam, amikor ilyen rohadt kölköket csináltam, akik kutyát tartanak a lakásba!
Jenci bácsi próbált tenni a közösségért is: járta a Kossuth Lajos utcát naphosszat, hogy összekalapozzon valamennyit a gázra meg a kövesútra. Hát lett gáz meg kövesút is, de úgy, hogy a végén már csak 5 család dobta össze a 12-ből. Aki utoljára mondta vissza, arra gecire berágtak, és a háza előtti 10 méteres szakaszt direkt nem is betonozták le, a mai napig földes az a rész, jól kibasztak velük. Nem lennék a helyükben.
Nabazmeg, a nagymuter, az Ibi mama a másik konkrét arc. Ilyen aljas vénasszonyt még nem hordott a hátán a föld. Az Armand megy be a fürdőszobába, mert hallja, hogy az öreglány mossa a fogát. Erre mit lát? Az ő vadiúj, tokban tartott, pneumatikus akvafressével sikálja a vénasszony a protkóját kézben tartva. Az Armand miután hirtelen összeköpte a klozetot, egészen vasárnap estig nem mosott fogat, amíg haza nem értek, ott rögtön vett is egy új fogkefét a nonstoppban. Sok fogyott nála azon a hétvégén a szájvízből.
Ibi mamának mindig voltak meglepő húzásai, ugye a gyerekek mindig rohangásztak, kazamatát ástak meg bújócskáztak a kertben, aztán csináltak faszságokat. Egyszer csak a szülők észreveszik, hogy valaki odakulázott a szőlőtőkék tövébe egy elég kapitálisat. Nahát gyerekek, ejnye, hogy csinálhattatok ilyet, ki volt az?? Ibi mama persze csak vörös fejjel kuncogott, hogy már nem volt kedve kapálás közben elkúsznia a reterátig, úgyhogy inkább odaprátolt egy gecinagyot a kertbe.
Az Armandnak is kb. 18 éves korában tűnt fel először, hogy a kert miért is olyan kincsesbánya: folyton disznókoponyák meg tejeszacskók kerültek elő a föld alól. Hát bazmeg, az öregek úgy éltek ott már vagy 40-50 éve, hogy sosem volt szemetesük. Amit ugye lehetett, eltüzelték a cserépkályhában, amit meg nagyon nem, azt elásták, jó az ott.
Amúgy Ibimamáék jófejek, gondoskodtak a nyáron ott üdülő unokák zsebpénzéről is: felesben szedették velük a meggyet, vagyis amit a hülyegyerek a futóhomokon vagy a létrán állva összekapdosott és leadott egy nap, annak a felét szabad felhasználásra elkölthette. A másik fele meg persze ment Ibimama Bibliájába, nem nagyon bízik az OTP-ben a vén csont.
-Az igen, gecc. Nem csodálom, hogy a hülyegyerek inkább ingatlanozni meg hiteltanácsadni próbál.
-Alap. Ez az Armand egy fasz. Erre igyunk!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Na mondjad!